Kéktúra I. turistakalauz (Északi-középhegység)

Ismertető a Cartographia Kft. turistakalauz-sorozatáról

A Cartographia Kft. az 1954-ben alapított Kartográfiai Vállalat jogutódja. Térkép- és útikönyvkiadói tevékenységünkkel az elmúlt évtizedekben közismertséget és elismertséget sikerült elérnünk.
A Cartographia Kft. talán legkedveltebb, általánosan ismert terméke a hazai hegyvidékeket részletesen, egységesen (méretarány, jelkulcs, szerkesztési elvek stb.) bemutató, országos terjesztésű turistatérkép-sorozat, cégünk piacvezető szerepét leginkább ezen a területen őrizte meg. Az egyre pontosabb, naprakészebb síkrajz és turistatematika megjelenítése, a természetbarát egyesületekkel fenntartott folyamatos munkakapcsolat, a szerkesztő team helyismerete, terepi bejárásai és elhivatottsága – a legkorszerűbb térképszerkesztési technikai háttérrel párosulva – olyan minőségű termékeket eredményez, amelyek sokoldalú használhatóságukkal kiérdemelték a természetjárók, kirándulók elismerését. A turistatérkép-sorozat darabjain generációk „nőttek fel”, szerették meg az országjárást, a természetjárást.

Az 1920-as évektől az 1960-as évekig különböző kiadók – elsősorban a Turistaság és Alpinizmus, majd az 1950-es évektől a Sport Lap- és Könyvkiadó – jelentették meg a hegyvidéki útikalauzokat.
Az 1960-as évektől gyakorlattá vált, hogy az útikalauzokhoz mellékelték a Kartográfiai Vállalat aktuális turistatérképét.

Miközben az 1980-as évek elején útjára indult az új, a korábbinál lényegesen színvonalasabb turistatérkép-sorozat, erre az időszakra a hegyvidéki útikalauzok kiadása lefulladt, a kiadványok gyakorlatilag eltűntek a könyvesboltok polcairól. A piaci igényeket észlelve a Cartographia Kft. a szakmai, műszaki és kereskedelmi hátterére építve a pályázatok során elnyert vissza nem térítendő támogatások (pl. Széchenyi Terv, ISM) segítségével 2001–2002-től megkezdte (a turistatérképek folyamatos újraszerkesztett/aktualizált kiadásai mellett) a leglátogatottabb hegyvidékek tekintetében a térképek turistakalauz változatának az elkészítését. A spirálos kivitelű (kb. A/5) kiadványok a (felszelvényezett) turistatérkép és a patinás magyar útikalauzok hagyományát ötvözve, de a kor igényeinek megfelelve mutatják be hegyvidékeinket, a térképszelvényeket és az útikönyv-részt egybekötve univerzális turistakalauzként folytatják az 1970-es évekre „elhalt” útikalauz-sorozatot. A szerkesztési elvek lefektetésekor elhatároztuk: egy-egy hegyvidéket teljeskörűen, a ma is turistairodalmi mérföldkőnek számító, az 1930-as években kiadott Dr. Thirring – Dr. Vigyázó fémjelezte Részletes Magyar Útikalauzok sorozat nyomdokain haladva kívánjuk bemutatni. A (fél)keményborítós, spirálkötésű, praktikusan hátizsákba tehető, – tájegységtől függően – 128-160 oldalas turistakalauzok a térségi áttekintő térkép mellett a turistatérkép (1:40 000) szelvényekre bontott oldalain kívül a hegyvidékek általános bemutatását (földrajz, geológia, éghajlat, vízrajz, növény- és állatvilág, történelem, szőlő- és borkultúra), közlekedési információkat (kitüntetett figyelemmel a környezetbarát közösségi közlekedési formákra /vasúttörténettel, kisvasutakkal/, az egyéni és a közösségi közlekedés kombinálhatóságára, az ezen feltételekre szervezhető program- és túraajánlatokra), archív fotókkal turistalétesítmény- és térkép-/kalauztörténetet, turistaút- és jelzésrendszer ismertetőt, téli (esetleg vízi)-sport lehetőségeket, kerékpártúrákat, valamint a tájegységektől függően 10-20, fényképes gyalogtúra leírást tartalmaznak. (A kalauzok az Országos Kéktúra kivételével nem a turistautak leltárszerű, mechanikus ismertetését, hanem azok látnivalókban legbővelkedőbb szakaszainak több szempontú, kombinált összeállítását tartalmazzák.) A felölelt régió településeit fényképes településismertetők (településtörténet, műemlékek, látnivalók, ipartörténeti emlékek – pl. vízimalmok) mutatják be. Egy-egy hegység unikális adottságai (pl. Börzsöny: a kisvasúthálózat története, késő bronzkori földvárak; Gömör: barlangok, a Szlovák-karszt bemutatása stb.) külön fejezeteket kaptak. Az egy-egy téma iránt mélyebben érdeklődőket az irodalomjegyzék segíti. A kiadványokban – terjedelemtől függően – a turisztikai szolgáltatók fizetett hirdetései is helyet kaptak.

A turistakalauzok szerkesztése során – a térképészeti munkák mellett – sok más korábbi térkép, útikönyv, szakirodalom használható adatbázisa, útleírásai (helynevek), magyarázatai, helyi lokálpatrióták adatközlése került felhasználásra. Az autós térségi bejárások, az információgyűjtés mellett a túraútleírások naprakész elkészítése, a látnivalók ismertetése, a korábbi turistairodalomban közöltek ellenőrzése érdekében az ismertetett turistautak gyalogos végigjárására is sor került. Ezen időjárásfüggő, időigényes munkafázisok során nyílt lehetőség annak a – terjedelemtől függően – 250-300 db, érdeklődést felkeltő, a szöveges részekhez szigorúan csatlakozó fényképnek az elkészítésére, amely az adott táj „kislexikonjaként” funkcionáló sorozat egy-egy darabját „belelapozva is” vonzóvá teszi. A turistakalauz sorozat térképszelvényeinek szerkesztői, az érintett tájegység autós/gyalogos bejárói, a szöveges részek írói és a fotók készítői ugyanazok, ezért a térképi részek és a szöveges fejezetek és a fotók tökéletes összhangban vannak.

Az elmúlt években – a megjelenés sorrendjében – a Börzsöny, a Pilis–Visegrádi-hegység, a Mátra, a Bükk, a Bakony, a Balaton-felvidék, a Mecsek, a Gömör–Tornai-karszt, a Zempléni-hegység, a Budai-hegység, a Tisza-tó és a Gerecse–Vértes–Velencei-hegység turistakalauza készült el, de kiadásra kerültek az Országos Kéktúrát bemutató kötetek is. Többségük sokadik, a változásokat követő, aktualizált kiadását éli. Az Aggteleki Nemzeti Park támogatásának köszönhetően a Gömör–Tornai-karszt turistakalauz német és angol fordításban is napvilágot látott.

A naprakészség, a terepi/térképi/útleírási megfeleltethetőség érdekében a turistakalauzok a Magyar Természetjáró Szövetséggel és tagszervezeteivel, adott esetben a nemzeti park igazgatóságokkal, az erdőgazdaságokkal együttműködve (ajánlásaik szerepelnek a címlapokon), sok más helyi segítő közreműködésével készülnek, aktualizálódnak. Meg kell említeni, hogy a turistakalauzok szerkesztése során szerkesztőink gyakorlatilag „beintegrálódtak” a táj turizmusában, természetvédelmében, közlekedésében tevékenykedő szervezetek munkájába, az értékfeltáró, értékmentő filozófia nemcsak a kalauzok lapjain, hanem gyakorlati tettekben is kifejeződött. Pl. a sorozatszerkesztő hegységismeretére támaszkodva sikerrel kezdeményezte a térség országgyűlési képviselőjénél, Dr. Navracsics Tibor akkori miniszterelnök helyettes úrnál a Győr–Veszprém vasútvonal és a nagybörzsönyi kisvasút műemlékké nyilvánítását ill. a nemzeti vagyonba emelését [lásd 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról, 1. melléklet: Az állam kizárólagos tulajdonában levő dolgok, B) Az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák], de sor került már turistaút-javaslatokra, jelzésfestésre is. A kalauz-szerkesztés „mélységét” az adott táj „átvilágítása”, a vonzerő- és kínálatleltár összeállítása jelzi, melynek háttérforrása a korábbi turistairodalom beszerzése (antikváriumok, idősebb turisták segítsége), a nagytudású útikalauzíró elődök (pl. Dr. Thirring Gusztáv, Vigyázó János, Erdey Gyula, Hanák Kolos és sokan mások) által összeállított/gyűjtött ismertetők, földrajzi néveredet-hagyományok, legendák átmentése a jövő nemzedékek számára – kiegészítve a közelmúlt elveszett és elveszni látszó természeti, kultúrtörténeti és közlekedési/ipartörténeti emlékeinek térképi megőrzésével, ismertetésével, dokumentálásával. A kalauzszerkesztés tehát az 1930-as évektől kiadott útikönyvektől a legfrissebb honlapokig, helyszíni adatgyűjtésig igen alapos és sokrétű.

Egy térképszelvények nélküli útikönyv – felgyorsult világunkban, az internetről „leszedhető”, sokszor nem megfelelő mélységű információdömpingben – jóval kevesebbekhez, főleg az idősebbekhez jutna el, általuk kerülne megvásárlása. A turistatérkép felszelvényezett, spirálos, jól kezelhető változata viszont vonzó termék azok számára is, akik egy útikönyvre nem áldoznának, így a törekvésünk szerint a táj minden értékét, emlékét megörökítő, bemutató ismertetők a térképszelvények használatának „farvizén” jóval szélesebb körhöz eljutnak, így a viszonylag jó fogyási mutatókkal lehetőség nyílik a rendszeresen aktualizált új kiadásokra. A naprakészség biztosításának költségeihez viszont újra és újra szükség van pályázati/támogatási külső források bevonására...

Összefoglalva:

A turistakalauz-sorozat egyedi és hiánypótló terméke hegyvidékeink bemutatásának, megismertetésének, az öko- és aktív turizmus fejlesztésében, marketingjében az információk egy kötetbe foglalásának praktikumán keresztül a hegyvidéki, aprófalvas – sokszor hátrányos helyzetű – területek turisztikai feltárásában, megismertetésében jelentős szerepet játszik. Részletes és tetszetős térképszelvényeivel, több száz fotóval illusztrált ismertetőivel jól állja a „digitális világ” kihívását, közkedveltté vált túravezetője minden, hazánk hegyvidékeire, falvaira kíváncsi, környezettudatos érdeklődőnek, tájékoztat, ismertet, sőt finoman nevel, a környezetbarát turizmusformák népszerűsítésével – az egészséges életmód propagálásával – hitünk szerint értéket közvetít.